A döntés felelőssége

A sorsunk olyan akár a vándor iránytűje. Mindig mutatja nekünk az utat, hogy merre kell mennünk. De azt sosem szabja meg, hogy milyen úton közelítjük meg a végcélt. Az ember rendelkezik valamivel, amivel még az angyalok sem. A szabad akarattal.
Tehát eldöntheti, hogy egyenesen, esetleg kisebb kerülőkkel megy-e vagy inkább az ellenkező irányba halad. Viszont, mindig viselnünk kell a felelősséget, döntéseink következményeit.
Mai rohanó, szintetikus világunkban az emberek nagyon hozzászoktak, hogy ha valami nem tetszik, vagy nem válik be, azonnal eldobják. Legyen szó egy elektromos készülékről, vagy akár egy embertásukról... De ez egyáltalán nem helyes! Ha döntést hozunk, teljesen biztosnak kell lennünk benne, és kitartani mellette, még ha időnként nem is tűnik jó ötletnek. Hogy miért? Mert ez határoz meg bennünket. A tetteink mutatják, hogy kik vagyunk. Ha felelősséget tudunk vállalni, elég érettek leszünk ahhoz, hogy a lelkünk tovább fejlődjön. Nem csak a jó dolgok vannak ránk hatással. Néha szenvedések árán kell megtanulnunk, bizonyos nagyon fontos leckéket. Nincs fény árnyék nélkül.
Ha pedig szeretnénk mindig jól dönteni, a legjobb, ha saját belső ösztöneinkre hallgatunk, illetve figyelembe vesszük Őrangyalunk jelzéseit. Ő azért van, hogy segítsen nekünk. Ő a mi igazi lelki társunk, énünk másik fele. Ezért forduljunk hozzá mindig szeretettel és bizalommal. A legapróbb dolgokban is örül, ha segíthet. Ez mindenkinek alapvető joga.