Kérdés a semmibe.

Felötlött bennem egy kérdés, ami nem hagy nyugodni az utóbbi időben. Igazából semmiféle nagy volumenű filozófiai témát nem boncolgat, még csak nem is valami csodálatos végső következtetés lenne a mozgatórugója.

Egész egyszerűen az jutott eszembe, hogy, miért van az, hogy a férfiak nem szeretik az erős jellemű nőket. Mert ahogy elnézem, bizony ez a helyzet.

Valami módon a dominánsabb, erőteljesebb férfiak, szinte menekülnek az olyan nőktől, akik szókimondóak, nem átlagosak, és markáns a karakterük. De miért van ez? A kissé feminin, lágyabb jellemű pasik pedig, ösztönösen vonzódnak hozzájuk, mint rovarok az éjjeli fényhez. Még ha tudják, hogy meg is perzselhetik magukat. Ez valamiféle természetes, biológiai kiegyenlítődés akar lenni? Belénk van kódolva, hogy előbb utóbb egy kapcsolatban valakinek fejet kellene hajtania a másik előtt? Nem úgy lenne logikus, ha kölcsönös tisztelet és szeretet alakulna ki? Még egyszer megkérdezem, miért van ez?

Ha egy nőnek határozott, talán néha kissé agresszív véleménye van, ha szeret humorizálni, sőt ezt oly módon teszi, ami talán még egy férfinak is becsületére válna, ha olyan dolgokat szeret, amik nem épp „nőiesek”, csak hogy gyömöszöljünk bele ebbe a gondolatsorba egy jó adag elfogultságot és sztereotípiát is, akkor az miért válik hirtelen visszatetszővé? Kérdem én, nem marad a nő akkor is nő, ha szereti értelmes dolgokkal kitölteni az idejét, ha nem szeret állandóan nyafogni, ha pl. a ruhaüzletben eltöltött ideje, nem haladja meg a 10 percet, mert tudja mit akar, és nem akar órákon át csicsásabbnál csicsásabb holmikat nézegetni, próbálgatni? Ha a hülye szappanoperák helyett, teszem azt a kedvenc filmjében, patakokban folyik a vér?! Ha a „háziasság” és az „otthoni tevékenység” számára nem csak azt takarja, hogy főz, mos, takarít, hanem bizony, ha valami elromlik megjavítja, vagy fogja magát és összebarkácsol valamit? Nem beszélve az ok hiányáról, amikor pusztán élvezetből teszi. És a kikapcsolódás? Egy női időtöltést csak a lényegtelenségekről csacsogós barátnősködés, körömfestés, őrült vásárlás, vagy tudom is én milyen rózsaszín kedvtelés töltheti ki? Az nem is nő, aki elmegy a barátokkal sörözni, miközben fönnhangon röhög a vicceken, hosszú, akár filozófiai témákat boncolgató, éjszakákba nyúló beszélgetéseket tart a barátaival, aki szívesen üvöltözik akár egy jobb meccsen, vagy  akár a monster track legújabb brutalitásain, aki fogja magát és elhatározza, hogy most gyúrni fog, aki a nadrágot kurvára nagyobb előnyben részesíti, mint a miniszoknyát? Vagy az aki szívesen szexelne egy jó pasival, anélkül, hogy valami komolyabb lenne belőle? Az olyan csak kurva lehet? Esetleg kimondja az igazságot? Na az meg csak bunkó paraszt lehet? De most komolyan… Nem arról van szó, hogy harcos amazonnak kell lenni, és ne lenne jó amikor egy igazi erős férfi csak úgy magához rántva, szájon csókol, aztán a karjaiba zár. Hisz nincs is annál jobb érzés… De még is hogyan definiálják a férfiak a „nőies nőket”? Könyörgöm, hát legyen már egyéniség, személyiség, talpraesettség is… Csak az lehet nőies, aki vékony, naponta hat kg festékkel rohangászik a képén, és mindenre, ami disznóság csak az „undi” „fúj” meg a tudom is én milyen szavakat használja? Az élete fő célja pedig az, hogy férjhez menjen, aztán szüljön egy rakás gyereket… Félre értés ne essék, nem az értelmes családalapításról beszélek, amikor ketten szeretik egymást és ezt meg is szeretnék pecsételni, a közös genetikai állomány létrehozásával. Nem. Én azokról a divatanyákról beszélek, akik gyereket szülnek, majd ott sóhajtoznak, hogy de nehéz az élet, a gyerek meg pisisen rohangászik körülöttük sírva. (Vigyázat ez megtörtént, szem és fültanúja voltam!)

Ezek nők? Ne röhögtessetek már komolyan… Hát hova süllyed a világ? És azok a nők, akik célratörőbbek, miért szívják meg mindig az ilyen kis hülye picsákkal, meg felfújt macákkal szemben??? Ők miért élveznek folyton előnyt? Dekoratívak? Egy nő csak dekoráció lehet egy férfi életében? Ez a jövő? Egynemű, semleges nemi identitású, vézna, divatmajmok? Nőies pasik, nyávogó nők? Mit mondjak, elég sötét jövő…lehet keresnem kéne egy stukkert…