Karcolat

Mikor tanuljuk meg vére? Nem hihetünk mindig a szemünknek, mert az könnyen megcsalhat, higgyünk inkább a megérzéseinknek, és a szívünknek, ami mindig megmutatja, melyik a helyes irány... Világunk lassan csak a külsőségekre, és a felszínes benyomásokra épül. Nem halljuk meg a világ kétségbeesett kiáltását, nem vesszük észre a lábunknál fetrengő beteg gondolatokat, amik valaha tündököltek, és egy szebb jövőért munkálkodtak. Fogyasztói társadalom lettünk, ami az egora épül, ugyanakkor még is eltiporja az egyéniségeket, az eltérő gondolkodásmódot, a heves, és tisztán erőteljes érzelmi megnyilvánulásokat. Úgy gondoljátok ez rendben van? Mert szerintem nagyon nem... A látható szépségek gyönyörködtetik a szemet, ami jó, hiszen a természet szépségeit is meg kell látnunk, ahhoz, hogy értékelni tudjuk, és ezáltal megőrizni. Hiszen nincs is csodálatosabb az Anya Természetnél, ami tökéletességet és tökéletlenséget is a legnagyszerűbb harmóniában tart együtt, kiegészítve egymást. De hosszútávon, csak a belső értékek adhatnak elég motivációt, hogy valamit, vagy valakit, mélyen a szívünkbe zárjunk! Tartsunk hát önvizsgálatot, nézzünk mélyen a lelkünk akár legsötétebb bugyraiba is.

Miért elég nekünk az első benyomás? Miért nem a valós értékekre összpontosítunk? Miért tapasztjuk be érzékeinket, fulladunk bele abba a siket kényelembe, ami megakadályozza, hogy önálló gondolataink, és döntéseink legyenek, még ha ez nem is tetszik másoknak? Merjünk élni! Ne bánjuk meg tetteinket, csak azt, amit nem tettünk meg! A tapasztalatszerzés nagyon fontos, így érezhetjük, hogy élünk, és eldönthetjük, jó irányba halad-e fejlődésünk?! Ismerjünk meg olyan dolgokat is, foglalkozzunk olyan problémákkal is, amiket eddig csak a szőnyeg alá sepertünk! Higgyetek magatokban, higgyetek abban, hogy amit tesztek az fontos, akármilyen kis dologról is legyen szó! És akkor mindenki ráébred, hogy mennyire fontos az őszinteség, hogy a belső értékek sokkal fontosabbak mint a külsőségek (hisz az utóbbin lehet javítani, de ha valaki romlott belül, mindegy milyen cukormázas a külső), hogy csodálatos és az élővilágban egyedülállo lényünk el fog tünni, ki fog halni (környezetünkkel együtt), ha nem teszünk valamit!

Ne féljetek magatok lenni. Ne akarjatok minden áron a társadalomnak megfelelni. Foglalkozzatok azokkal a dolgokkal, amik számotokra igazán fontosak, hiszen az élet túl rövid ahhoz, hogy csak úgy elpazaroljuk értékes perceinket is akár, lényegtelen, felszínes dolgokra!